Sütemény, amivel a pasi nem kockáztat - recept & sztori
Majdnem tíz év telt azóta, de még mindig felemlegetem néha az esetet! Hát fájó pont még mindig, na!
Ezúttal ismét egy recepttel kevert randi bakis történetet hoztam nektek (vagy randi baki receptet? :D) , a sütihez jó étvágyat, a kínjaimhoz meg jó szórakozást! :P
Akkor már 3-4 hete randiztunk a barátommal és közeledett a dátum, amikor egy hónaposak leszünk. Amikor ez az eset történt még elég fiatal voltam, akkor nekem ez még nagy dolog volt, ezért meg akartam ünnepelni, és kitaláltam, hogy meglepem őt valamivel.
Elővettem hát a kedvenc családi sütink receptjét, amit Édesanyám szokott készíteni. Nagyon egyszerűen és gyorsan elkészíthető, piskóta szerű süteményről van szó, és bíztam benne, hogy menni fog nekem is. Ez is számtalan ízesítéssel variálható, mint a zabkása, de nem akartam hazardírozni, szóval egy egyszerű kókuszos-barna piskóta mellett döntöttem.
Igaz, hogy könnyen elkészíthető, de azért nagyon finom, otthon egy tepsiből fél óra elteltével már csak morzsák szoktak maradni. A jeles napra pedig vettem tejszínhabot is, azzal tuti finomság!
Jöjjön először a recept, aztán a sztori folytatása...
Egyszerű, gyors piskóta alaprecept
Könnyen elkészíthető, gyors piskótáról van szó, ami nagyjából fél óra alatt cakumpakk kész is. Jobban szeretem, mint a hagyományos piskótákat, egyrészt mert nem kell hozzá tojást felverni, nem olyan macerás, illetve a kefirtől könnyedebb az állaga is.
(Megjegyzés: A bejegyzésben szereplő képek ezúttal is illusztrációk, ugyanis a sütővel azóta is gondok vannak - erről már meséltem a tojásmuffinos bejegyzésben - ezért nem tudtam elkészíteni sem fotózás, sem pocaktömés céljából.)
Hozzávalók:
- 1 pohár kefir
- 1,5 pohár cukor
- 2 pohár liszt (finom és/vagy rétes)
- 0,5 pohár olaj
- 2 tojás (ha kicsik a tojások, akkor három)
Kókuszos barna piskótához még szükséges:
- 2-3 evőkanál kakaópor
- 1 evőkanál kókuszreszelék
A piskóta elkészítése:
- Előveszünk egy közepes/nagyobb méretű keverőtálat, amiben összeállítjuk a tésztamasszát. Valamint szükség lesz egy tepsire, illetve opcionálisan sütőpapírra (de ha ez nincs, nem nagy baj).
- Először is veszünk egy kis poharas kefirt, és beleöntjük a keverőtálba. Innentől kezdve a kefires pohár lesz a mércénk, szóval ne dobd ki!
- Szép sorjában hozzáadjuk a többi hozzávalót: a másfél kefires pohár cukrot, a két pohár lisztet, a fél pohár olajat és a tojásokat. A lisztet mi felesben szoktuk, vagyis egy pohár réteslisztet és egy pohár finomlisztet adagolunk. Nekünk ez a kombináció jött be, de bármelyik liszt önmagában is megfelelő hozzá. Két közepes vagy nagy méretű tojást szoktunk hozzáadni, de ha csak kicsi tojások vannak, abból hármat keverünk bele.
- A hozzávalókat jól elkeverjük - elegendő hozzá egy fakanál, nem kell mixer - addig amíg egységes állagot nem kapunk. Ez az alaptészta, ha valaki nem akar tovább vacakolni ezt már tolhatja is a sütőbe.
- A szóban forgó kókuszos barna piskótához még kell egy kis kakaó és kókusz. A kakaót csak akkor adjuk hozzá, amikor már jól elkevertük az összes hozzávalót, két kanál kakaóport szoktunk belekeverni a masszába. Akkor jó ha már világos barnás, de ha szükségét érzed hozzáadhatsz még egy kanállal. Ha ez megvan, jöhet még hozzá egy kanál kókuszreszelék, és már meg is van a massza.
- Előveszünk egy tepsit, és szépen eloszlatjuk benne a masszát. A sütőpapír hasznos, de nélküle is elkészíthető. Előmelegített sütőben - a sütő teljesítményétől függően - 180-200 fokon 20-25 percig sütjük.
TÚLSÜLT KÉSZÜLŐDÉS
Biztosra akartam menni, ezért a nagy napra két tepsivel készítettem, mert bár egyszerű a recept, de mégis csak rólam van szó… És, igen rólam volt szó, természetesen nem sikerült tökéletesen!
Az egyik tepsi sütinek odakapott (na jó, odaégett) a széle, és csak a közepét tudtam megmenteni. A másik csak simán száraz lett. Azért végül sikerült a két tepsiből egy kínálható adagot összemutyiznom, ami ugyan kicsit ropogósan, de finoman várakozott az érkezőre, a mellé delegált tejszínhabbal az oldalán.
Megérkezett a lovagom, én pedig izgatottan újságoltam, hogy készítettem neki süteményt, bár egy kicsit ropogósra sikerült, de azért finom lett. Ő pedig csibészesen mosolyogva azt felelte, hogy köszöni szépen, de inkább nem kockáztat...
Mit is mondhatnék erre? Talán azt, hogy hamar kiismert? Vagy azt, hogy ez azért parasztság volt, a lélegzetelállító mosolya ellenére is? Vagy csak ismerjem be, hogy volt némi igazsága? Akármi is legyen a válasz, néhány hónappal később kiderült, hogy minket nem egymásnak szánt az ég, a románc pedig véget ért.
Talán jel volt az az odaégett süti. Ahogy talán minden félre sikerült főzőcskés randim is. Lehet, hogy onnan fogom tudni, hogy megérkezett az Igazi, hogy akkor majd sikerül a főztöm az első alkalommal is? Na jó, ez már rózsaszín ködös álmodozás, ilyen velem nem igen történhet. :D
Tetszett? Nézz szét a lenti ajánló sávban, hátha találsz olyat, ami még érdekel!
Kövess Facebookon, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzésekről!